A Sziget élővilága, tavaszt várva..

Barkács

 Bélelt fakkok..

Titeket is zavar, ha a wobblereitek karcosak?..

Wobblereinkkel szép eredményeket érhetünk el, milyen jó is az, ha kedvenceink szép állapotban vannak, és nem kell azt választanunk: egyefene vegyünk egy újat.. Nyilván nem lehet százszázalékos biztonsággal azt állítani, hogy karcmentes a wobbler, de tehetünk az érdekében, hogy az a karc, minél ritkább legyen!
Elsősorban ugye magától értetődő, hogy úgy használjuk őket, ahogyan kell, nem ide oda dobálva köveken, húzva a homokban, hanem mégis némi "tiszteletet" megadva, saját örömünkre is, kicsit jobban odafigyelünk rájuk.

Tehát elsősorban figyeljünk oda wobblereinkre. A következő fontosabb momentum lehet, a szállítás.  Úgygondolom, és tapasztalataim is azt mutatják, hogy ilyenkor a dobozban rázkódva, nemkevés felületi sérülést okozhatunk nekik. Ezek elkerülése végett döntöttem úgy, hogy kibélelem a dobozt, azaz fakkokként egy polifoam tekercsből darabokat kivágva, méretre szabva, belehelyezem azt. 

Így mindjárt más! ;)

Megcsináltam az elsőt, aztán a másodikat, aztán a harmadikat..megéri!!!

Visszaköszön még ez az igénybe vett 20 perc, ami alatt elkészült, ha majd vége lesz a tilalmaknak! ;)

  Kitartás, hamarosan pergethetünk csukára, addig is, ahol tehetitek, nézzétek meg a domolykókat, jászokat, sügéreket!
Üdv! 

Köszönöm!!!

Tavaszi hangulat

"Üres percek.."

Merengés..

Nem egyszer bosszantott már az a tény, hogy nincs időm a horgászatra. Bár a vízpartra lejutok, sokszor csak gyors szemügyre vételre van időm, aztán loholnom kell tovább. Az élet állandó körforgásában, ahol sokan mondják: -"Az idő pénz!"..tudjunk megállni, és elgondolkozni azon, hogy számunkra mi a fontos!
Számomra a fontos, hogy minden percben, azt csinálhassam, ami a a javamra válik, segít, erősít, legyen ez bármi..Ne legyenek üres perceim, amik azzal a gondolattal foglalkoztatnak, hogy mit is kéne most csinálnom, hanem egyszerűen jöjjön magától, az a bizonyos vágy, ami elindítja azt a végeláthatlan boldogságérzetet, amire nálam leginkább a horgászat képes!
Bizony előfordul, hogy közbejön valami, ami nem teszi lehetővé azt, amit a legjobban szeretnénk csinálni, de áldozatot megéri hozni, azért, hogy értéke legyen annak a percnek, ami számunkra szabad.
Az hogy nem unatkozom, nem azt jelenti, hogy állandóan az élvezeteket habzsolom, csupán azt jelenti, hogy nincsenek üres perceim. Mondani szokás: -"Ami nem öl meg, az erősít..".
Engem ami képes lenne megölni, az például az unalom, amikor tétlenül, mint egy agyhalott fekszem a kanapén, és nem pihenek, nem olvasok, csak fekszem, nem tudom miért, meddig, csak fekszem..ez a pillanat kerülendő számomra, gondolom most sokan összekeverik a pihenést/lazítást az unalommal, szeretném tisztázni, pihenni kell, nem erről van szó!
Hogy miért pont a természet, vadvíz, halak a legkedvesebbek számomra?, nos..talán ezek állnak legközelebb hozzánk, és nem a különböző elektronikai tárgyak, bár kinekmi..lehetne bizonyára nyomós ellenérveket gyártani, elvégre a modern technikának köszönhetem e sorokat is..igaz!
A horgászat ősidők óta fennmaradt tevékenység, nem véletlen, hogy őseink annó, akkor ugyan mégcsak táplálékszerzés gyanánt is, de elfoglalták magukat. Mára a sztereotípiákkal ellentétben, sokkal több lett a horgászat, mint fogalom, nem csupán unalom űzés, a "pihent öregek" szórakozása, hanem életérzés, amit csak azok tudnak átélni, értékelni, akik egyszer már átélték! Persze nem mindenki született horgásznak, nemis erről vólna itt szó, hanem arról, hogy mindenkinek vannak saját, számára nélkülözhetetlen tevékenységek, amiket felkell bátran vállalni, és küzdeni értük, nehogy felemésszen minket a hétköznapok szürkesége..
Nos egy újabb érv amellett, hogy a természetben minden JÓ megtalálható. A táj, ami a szemünk elé tárul, milyen csodálatos, csak észre kell venni.. nyitott szemmel járva, természeti csodákra bukkanhatunk! Hogy is fogalmazzam, nem mindenki képes rá, hogy örüljön annak, amit lát a természetben, de valahol minden ember vonzódik a szépség iránt, a természetben pedig ott van a szépség, és ez kétségtelen!
Átélni a csodát, amit  mi képzeltünk el magunknak, s láttunk meg, igazi élmény..és bizony, számomra a horgászat egybefoglal mindent, ami létfontosságú!
Éppen ezért, amikor messze vagyunk a természettől, jusson eszünkbe, hogy valahol, mindig ott lapul egy kis apró csoda, ami plussz löketet adhat azokra a napokra, amik nélkülözést kívannak.

Az évszakok váltakozása során, elpusztul, majd újjászületik az élővilág..valahogy mi is így vagyunk, elbukunk, de képesek vagyunk felállni, és folytatni utunkat!

A boldogság mindenben ott van, csak rá kell találnunk, és nem azon sopánkodnunk, hogy mi milyen boldogtalanok vagyunk, mert amit teszünk, azzá válunk! Találja meg mindenki, ami számára a legfontosabb, és ha már megvan, akkor minden porcikájával azon az úton járjon, ami elvezeti a célhoz, a boldogsághoz, legyen ez bármi..
Fel a fejjel, és írány horgászni, itt a tavasz, minden megújul, új lehetőségek, tervek, már csak megkell valósítani őket! :)

Amatőr videó a FeHoVa-ról!

Bodorkázás

Tavaszi bodorkák

Komámmal előre megbeszéltünk egy tavaszi, kis öblös pecát, mondván, ott már csak eszik a keszeg. Mellesleg már kaptuk a hírt, hogy a keszeg bement az öblökbe. A hallottak alapján majdnem biztos volt, hogy fogunk. Az idő csodálatos, szikrázó napsütésben enyhe szél borzolta a víz felszínét. Természetesen match, és bolognai bottal céloztuk meg a halakat. Barátom már előbb leért mint én, felhívom, és kapom az infót, már van pár bodri, meg egy kárász..

   Valósággal forrt a víz a sok kicsitől. Lecuccoltam, beetettem pár kis gombóccal, aztán bevetettem a cájgot, és elkezdődött a peca.

Csontival próbálkoztam, és 14-es horoggal. Az előke 0.18-as, a főzsinór 0.20-as, nem a legmegfelelőbb kis halakhoz, de megteszi. Az uszót pöcögtetik az apróbbak, de rajta még nem veszett egysem, egészen addig amíg le nem vettem egy csontit a 4-ből. Csak bepofozta az első, egy tenyeres bodorka. -Nah, nemrossz kezdés!(mondtam)

Komám is fogdossa szinte dobásonként a bodorkákat, mondom is neki, hogy jó helyen van, bár ő ezt tudta nagyonjól!:)

Körülbelül kettő óra lehetett, amikor Laci úszója komótosan elindult oldalra, bevágott. -Megvan!(kiáltotta)

Na ez bizony nem rossz hal, egyből tört a mélybe, cikázott ide-oda. Kb egy percsem telt el, már a kezünkben volt a jó 50dkg-ás bodri.

A kiemelés pillanata..csak pilláztak a szemeink :)

Szép bodri, és büszke kifogója.:)

Szép, márciusi teríték Lacitól :)

Nagyon örültünk neki, ilyenkor tavasszal különösen szép teljesítmény egy ilyen bodorkát kipattintani a vízből!

Dobáltunk még jópárat, becsúszott meg pár szebbecske.

 Sötétedés előtt elmentek Laciék, én még maradtam. Beszórtam a maradék etetőanyagot, búzát, és vártam a kapást.

Megjöttek a vörösök..

Ahogy sötétedett, egyre inkább bíztam valami komolyabb halban, jött még pár vörös, mintha a bodorkák eltűntek volna.

Naplementés vörös :)

Az utolsó vörös aznap, kb 10db-ot fogtam még.

Megvártam míg lemegy a nap. Közvetlen az akadó tövébe dobtam, hátha. Az úszó egyszercsak eltűnt, kicsit lelassulva, de reagáltam. Erőteljes ellenállást tanúsított a hal, betört a bokorba, valahogy kiszedtem onnan nagy küzdelmek árán. A merítő sehol, 5-6 méterre tőlem. Felmászok érte, de már hiába, a zsinór elpattant. Mondtam a csunyát, demár nem segített! Bizony megtépett.

Segítség híján kétesélyes volt a dolog, a hal nyert! :/

-Sebaj, majd legközelebb! nyugtattam magam. 

Jó nap volt, elégedett voltam, habár részemről nem indult fényesen a halfogás, a végére azért kitettem magamért.

Kb. 20 bodorkát és vöröst fogtam, mentek vissza! Fontos, hogy mind fenékről jött!

Pakolás közben irigykedtem Laci szép bodorkái miatt, de lesz ez még ígyse! :)

Egyszerűen csodálatos hal! :)

Laci két tekintélyes méretű bodorkája. :)

Szép halak! :)

Nagyon bíztató kezdés volt, és még csak éppen tavaszodik, mi lesz itt nyáron?! :) Jókérdés, majd meglátjuk! ;)

Mindenkinek hasonló fogásokat, eredményes tavaszi pecát kívánok!