2013. május 27., hétfő

Májusi balinok..

Vihar előtti csend

  A májusi napok zöme a dunai balinokra lett összpontosítva, nem volt más célhalam, csak a "fenekeszeg". A cél érdekében igyekeztem mindent megtenni, mégpedig megtalálni, és megfogni az "őnöket". Ez korántsem volt egyszerű, mégpedig a vízállás, és időjárás adta nehézségek miatt. Kihívás volt bőven, s a kezdeti kudarcok is gyengítették egyre inkább lankadó kedvem a cserkelés, és folytonos halkeresés közben. Jópárszor sikerült eláznom a pecák során, talán nem véletlen, amikor körbenéztünk barátommal, nem sok "őrültet" láttunk magunk körül. Egy szóval, csak mi voltunk olyan kitartóak, és makacsak, hogy a szakadó eső közepette is kergessük a halakat, amik perszem nem ott voltak, ahol mi gondoltuk. Nem tudtam belenyugodni a sok betlis napba, amit részben magamnak , és a körülményeknek is köszönhettem. A napok csak teltek, és teltek, jelentősebb eredmény nélkül. A víz hallgatott, halmozgásra utaló jelet is csak a megrögzött gondolatainkban láthattunk. 
Zápor után..:)
    Az önsajnálat lassan kezdett úrrá lenni rajtam, de makacsságom erősebb volt. A sok szombat egyikén reggel 6-kor csörög az ébresztő, már így is némi késésben, de 7 órára már a parton voltam. A vizet figyeltem, halmozgás hiányában, nem is dobáltam egy jódarabig. Lestem az alsó szakaszt, hátha ott vannak, bár tapasztalataink cáfolták ezt a tényt. Fejemet csóválva ballagtam le az első pályához, ahonnan már számtalan jó hal került ki korábban. Most mégsincs semmi mozgás, semmi kapás. Bekellett látnom, nincs itt a hal! Valami halovány kíváncsiság lett úrrá rajtam, már ami megmaradt a hósszú betlis napok után. Leültem egy jókora uszadékra, amit kirakott a víz, és elkezdtem agyalni. Ha nem itt, hát hol?!
Merengés az esőben..
Eszembe jutott nagyapám mondása.."halat mindig lehet fogni, csak a nehézségi fokozatok vannak  néha megbuherálva"! Akkor mosolyogtam rajta, most inkább már beismerő kacagással vettem tudomást a tényről, amit nagyapám olyan ötletesen megfogalmazott. Adott némi löketet ez a gondolat, kitartásom erősödött, és a kedvem is kezdett megjönni a halkereséshez. Mivel hal van, csali is, már csak megkell találni, és bekell csapni! 
Hosszú órákat dobáltam, eredménytelenül. Éppen elvesztek gondolataim a kisduna rejtelmeiben, mikor hallom egyik jóismerősöm hangját, ahogy közelít a biciklivel, bottal a kezében. Eggyel több ok, hogy még maradjak, és vallassam a vizet. Kipakolta csali arzenálját, már csak választani kellett. Mondtam is neki, -hagyjad már, jelen esetben ezeknek úgyis mindegy! Mosolygott rajta egyet , és elkezdett dobálni, velem egyetemben.

   Megtört az "átok"..egy 25cm-es kisbalin vert oda a 7cm-es SSR-nek. Nem nagy, de örültem neki, végre valamicske eredmény. Azzal a lendülettel ahogy jött, úgy ment is vissza éltető elemébe.
Elkezdtek rabolni a darabosabb balinok, kint a bokrok szélében, némelyik a folyásban, de megfogni egyszerűen nem tudtuk őket. A lelkesedés feltört bennem, hisz itt vannak a balinok, ellenben kétely fogott el, mivel fogni még nem tudtunk a szebbjéből. Hagytam a helyet, és tovább álltam, hátha máshol, hátha jobban kap. Felmerült bennem a gondolat, hogy -itt vannak a halak, eszegetnek is, ennek ellenére miért állok tovább?! A választ egyszerűen megfogalmaztam magamban, szétdobáltuk a pályát!
Az agyam minden területén ott kuporgott ez a ravasz pofa..;)
Feljebb mentem a folyón, egy viszonylag eldugottabb pályán kezdtem dobálni. A keszegeket hamar lebuktattam, a csali vontatása közben szétugrottak. Valószínűleg itt van a sneci, küsz is a környéken, mert hajtásokat is láttam. A gyanús az volt, hogy egyik sem a felszínen volt. Nem fröcsögött úgy a balin, mint ahogyan szokott, aminél hamarabb elárulja magát. Ahol a kishal, ott a ragadozó is, ezt mindig az agyamba véstem a pergetések előtt..
-Talán nem is balinok?! Tettem fel magamnak a kérdést. 
A mederviszonyok, és a folyás erőssége tipikusan a balinnak kedvező életteret biztosított, így tisztáztam is magamban egy két furcsa gondolatot.

Hasonló pályákon van a balin (nem mindig)..:)
Elsőként a felszín közelében kezdtem keresni az őnöket. Dobtam jópárat, mire csalit váltottam, és vízközt próbálkoztam, de eredménytelenül. Elsem tudtam képzelni, hol lehetnek, így tehetetlenségem közepette mindennel dobálni kezdtem..kezembe került egy Kenart wobbler, mélyre törő lapkával, tipikus "fenékvallató" kis wobbler. 
-Húzz ki a pácból! ..mondtam a kis csalinak, és dobtam.
Harmadik negyedik tekerésre már éreztem is, ahogy a zátonyon kopog a wobbler, és némelyik törésbe belehúzva megáll a kezemben a bot. Naívan bevágtam ezeknek az álkapásoknak is, persze eredménytelenül. 
Akkor még nem sejtettem, azt a tényt, amit egyik barátom közölt velem a későbbiekben.
 A balinok ilyen körülmények közepette, beállnak a sóderpúpok mögé, kisebb védelmet szerezve az erős folyásban, emellett a folyással lesodródó "árválkodó" kishalakat is kényelmesen bekebelezhetik.

Nem véletlenül, második, harmadik dobásra megis akasztottam egy bő másfeles balint. Erősen védekezett, a folyás is neki segített, de végül az enyém volt. Nagyon örültem neki, szép egészséges balin volt. Akkor esett le, hogy bizony fenéken kell keresnem őket. Ettől kezdve csak fenék közelben járó csalikkal dobáltam, nem is eredménytelenül. Aznap három értékelhető halat fogtam, a halak súlya átlagos 1,5-2kg volt, de az adott körülményekhez képest a darabszám bőven kárpótolt.

Jódarabig hallgatott a víz, de a csendet megtörte egy bő másfeles balin! :)
Miután kiderült, hol is tartózkodnak az én kedvenceim, nem volt megállás. Az elkövetkezendő napok egyikén sem betliztem, jobb esetben 2-3 balin minden nap jött, sőt még egy meglepi csuka is. :)

Csuka, a balinnak szánt Kenart wobbin..
Szebb, bő kettes balin, fenékről..:)
Miért lehettek fenéken a balinok?
Úgygondolom, betudható ez a magas vízállásnak, és a hidegfrontnak is, mindenesetre, ahogy melegedett a víz, egyre több kapásom volt vízközt is.

Kezdetben fenéken kaptak..(zabáltak) :)
..később már vízközt keresték táplálékukat! :)
Mind az időjárás, és a halfogás területén is volt vihar előtti csend. Nagyobb sikerélmény volt megfogni, a csendet megtörő balinokat, mint az utána már könnyedén kipattintott jószágokat..viszont egyenlőre ők vezetik a meccset, én csak szépítettem! :)

Miután rájuk leltem, csak jöttek, és jöttek..:)
Kukucs :) (C&R)
   Aki halat szeretne fogni, elsősorban a helyválasztásra fektessen nagyon nagy hangsúlyt, sokat számít a helyismeret is, de sok pályára csak elég ránézni, és már vágjuk is rá, -ez tuti hely.
Persze ez sosem elég, olykor a legtutibb csali sem kell nekik, van amikor pedig a leggagyibbat is behörpentik, ahogy kell. De ebben ez a szép, nincs olyan peca, ami megegyezik a másikkal, a horgászat egy csodálatos iskola, amit nem lehet kijárni..de talán nem is akarunk.

Most én nyújtom a nyelvem, aztán jön a sok betli, a halak meg csak röhögnek..így van ez! ;)
Összességében nagyon elégedett vagyok, nehezen idult a május, végül a legjobban végződött a balinfogás szempontjából. Sohasem szabad feladni, még akkor sem, amikor semmi remény, ígyvan ez, az élet talán összes területén is.
A természet, halak, vadvizek varázsa, olyan dolog, amit nem sokan vesznek észre, nem sokan értékelnek, csak mi horgászok. Nem tudják, mi értelme van annak, hogy naphosszat a halakat keresve cserkelünk a vízparton, hulla fáradtan is. Mi viszont tudjuk!

A Dunában gyönyörű, hibátlan balinok élnek!
Naplemente, ott, ahol a legszebb :)
Május végéhez közeledve, normalizálódott a vízállás is, szépen lehetett fogni a balint, ámbár a napokban erős hidegfront tört be, ennek köszönhetően, bevallom, jópár betlis nap követte a balinos délutánokat.
Sebaj, ahogy nagyapám mondaná, -"halat mindig lehet fogni, csak a nehézségi fokozatok vannak néha megbuherálva"! ;)

Görbüljön!

2013. május 2., csütörtök

Tavaszi UL pergetés

"Áprilisi jászok"

Már régóta motoszkált bennem az a bizonyos vonzalom az UltraLight pergetés iránt, mégis, csak mostanában kezdett kibontakozni bennem a vágy, a finom felszerelés, kis csalik, NAGY halak iránt! Láttam horgásztársaimat ügyeskedni, halat fogni, valami "cérnaszállal" a kezükben, akkor még nem gondoltam, hogy magam is művelni fogom ezt a műfajt. Ami igazán megtetszett ebben az UL műfajban, az bizony a könnyedség. Hogy miért, hogyan, mikor, mivel, és mire? Ezeket a kérdéseket szeretném megválaszolni, szerény tapasztalataim segítségével!

Az áprilisi Kisduna..
      Amikor kemény botokkal kergettem a halakat, számtalanszor tapasztaltam, hogy a kisebb szájjal rendelkező hal lefordult a horogról, rosszul akadt, vagy még rosszabb, meg sem akadt a horog. Ez bosszantott, és finomabbra váltottam, méghozzá jóval finomabbra! A lemaradt halak száma rohamosan csökkent. Persze a kemény bevágás nem menne ezekkel a botokkal, de itt nincs is erre szükség. A legfőbb célhalunk lehet UL pergetve természetes vizeinken úgygondolom a jászkeszeg, csapósügér, domolykó, akár nagyobb testű bodorkákat, és vörösszárnyú keszegeket is üldözőbe vehetünk vele. Ezen belül is kifejezetten a jászozást szeretném kiemelni, mivel ezzel a hallal kapcsolatban volt mostanában a legtöbb élményem, tapasztalatom. 

       Áprilisban elértük azokat a napokat, amik sejtetik a tavaszt, egyik pillanatról a másikra zöld lesz minden, melegszik a víz, idén különösen gyorsan, akár naponta több fokot is. Ilyenkor a halak is megindulnak, mint ősszel, most is nagy fehérje igénnyel, és étvággyal vágnak neki a tavasznak. Ezt kihasználva apró wobblerekre tettem szert. Leginkább őket erőltettem, kisebb körömvillantókkal, plasztikokkal, nem értem el olyan jó eredményt, mint a wobblerekkel.

Őket használom rendszeresen a "bogarászások" során :)
      Csalikra térve, a Salmo wobblereit részesítem előnyben, jó minőség, jó ár, és fogósság jellemzi valamennyi wobblerét.
A kis csalikhoz elengedhetetlen a vékony zsinór, mivel elenyésző a wobblerek súlya, egy vastagabb zsinór hamar meggátolja, és lerövidíti dobótávolságunkat.
Én fonott zsinórt használok a pergetéshez kivétel nélkül, legyen szó bármilyen méretű csaliról, és célhalról. Az UL pergetéshez optimális fonott zsinór átmérő olyan 0.10-es..ami elég erős, mégis könnyeden szalad a gyűrűk között. Előkét csak rikító szín esetén kötök, amúgy jobban szeretem, ha csak egy csomó gyengíti a zsinórt.
      Orsó terén, a lényeg, hogy viszonylag könnyű, kb. 2000-2500-as orsókat válaszsunk, mely jó futású, finom, elsőfékes mütyűr!
      A botot illetően én egy Mitchell Mag Pro 2/8g-os 210cm-es hosszban forgalmazott botot használok, ami előnyös kis csalikhoz, és könnyedén dobálhatunk vele a fák alól is! 

      Ezek után rátérnék a lényegre, mégpedig a körülményekre, a helyekre, és időszakokra, amikor a legérdemesebb keresni a jászokat.
Tapasztalataim is azt igazolták, hogy tavasszal leginkább a délutáni időszakok az eredményesebbek, amikor a víz melegebb mint a reggeli órákban. Számtalanszor próbáltam délelőtt, de kapásig sem jutottam, míg délután, akár ugyan azon a helyen is, jött a hal! Esélyes lehet a szürkület is, ekkor rengetek jász fröcsköl, ugrik, vagy bukik a felszínen, leszedegetve onnan a külömböző bogarakat, szöszöket..

Közeledve a napnyugtához, egyre több kapásunk lehet!

Naplementés jász..:)
Délutáni jelentkező, egy kép erejéig megmutatta magát..:) ..erős sodrásból, a fák alól!

Csapatokba összeállnak, és így keresik táplálékukat a jászok, leginkább kis ivadékhalak, bogarak, apró férgek után kutatva. Viszonylag óvatos halak, nem a legkönnyebb megfogni őket, bár sikerült véletlenül is találkozni már velük. Olykor agresszíven odavág a nagyobb wobblereknek is.

Sokszor óvatosan eszik, az akadás is mutatja, éppenhogy megcsíptem! ;)

Biztos akadás, ez a jász nem bízta a véletlenre..:) (ebből is látszik, hogy tavasszal mennyire nagy szükségük van a tartalmas táplálékra)

Délutáni jászom, bizony szereti a hasát! ;)

Horgászatuk igazán élvezetes lehet, sok kreativitást igényel, és megfogásuk igen nagy sikerélményt tud jelenti. Izmos erős hal, váratlan mutatványokra is képes, keszeg létére! Alkata talán utal arra, hogy milyen vizet is kedvel igazán. A gyors folyású, csobogó, akár zubogó pályákon is rájuk lelhetünk, zátonyos szakaszokon. Olykor csak úsznak a sodrással szemben, és várják, hogy eléjük keveredjen valami táplálék..nos, ezt kell kihasználnunk!

Ilyen pályákon is érdemes dobálni, csak óvatosan! ;)
A jász életmódja, főleg a nagyobb testű példányoké leginkább a balin életmódjához hasonlítható, csapatokban jár, keresi a táplálékot, és átvált ragadozó "üzemmódba", ellentétben keszegtársaival.
Ha dolgunk úgy adódik, délelőtti órákban érdemes az árnyékos területeket dobálni, a fák alatt, ilyenkor oda bújnak, és sokszor meg is mutatják magukat, pár fordulás erejéig. Kis wobblereket lassan vezetve, eredményesek lehetünk ebben az időszakban is.

A Salmo Hornet 2.5 és 3cm-es változata eleget tehet igényeinknek a jászozást illetően, hamar elérik azt a mélységet, ahol tartózkodik a jász!

A kis horgok is elengedhetetlenek, mivel a jász szája sem nagy!
Olykor viszont a felszín alatt bújnak, ilyenkor kis popperekkel is eredményesek lehetünk! 

Storm popper, ha a felszínen kell kutatni..;)

A front keresztbe tehet nekünk, ilyenkor ne számítsunk sok jászra, mással lesznek elfoglalva!

     A Dunán számtalan jó kalandban lehet részünk UL pergetve, változó arculata, változó környezete mindig arra készteti a horgászokat, hogy drukkoljanak elő valami újjal! Ha ma valami bejött, holnap már lehet, hogy új ötletekkel kell előállnunk, külömben csalódnunk kell! Sokszor így van, sokszor csalódunk, de vannak alapelvek, amiket betartva eredményesek lehetünk. Merjük kipróbálni az újat, és némi talpraesettséggel könnyedén sikeresen zárhatjuk a napot!

     Egyik alkalommal súlyos órákat pergettem kapás nélkül, a jól bevált helyen. Csalikat próbáltam, amiket annó evett, nem kellett nekik. Erőltettem, de hiába. Ilyenkor én sem tudom mitévő legyek, de kitartottam, és talán a szerencsének köszönhetem, de a hat órás kapástalanságot követően 10 perc alatt 2db gyönyörű jászt fogtam. Felmerült bennem a kérdés, mi lehet az oka a drasztikus változásnak? Talán csak most állt ide a hal, vagy csak most volt képes felszedni a csalit? Nem tudom, de az biztos, hogy érdemes kitartani, ha tudjuk, hogy a környéken van a hal! 

Gyönyörű, bő kilós szépség! :)

Már darabosabb, áprilisi jász..:)

A pecák végére igen kimerült voltam, nem is csoda, hisz idegtépő, amikor negyedszerre is elrontod a kapást, de bíztasson, hogy az ötödikre, "talán" megakad!:) 

Gyönyörű halak! :)

     E sorok befejeztével, nagyon várom a következő áprilist, habár még messze van. Most szabadult a balin, süllő, így ők lesznek a következő célpontok az elkövetkezendő hónapokban. Írány a vízpart, közel már a nyár!;) Kívánok mindenkinek eredményes tavaszi horgászatot, ha netán UL pergetni támad kedvetek, még ott a domolykó, sügér, tessék őket üldözőbe venni, megéri! :)