2013. április 4., csütörtök

Barkács..

"Handmade wobblers"..avagy UL bogarak a fronton

A wobbler készítés nem régiben kezdett igazán érdekelni, konkrétan 2013 telén, akkor is egy hóvihar közepette, amikor a horgászatra is csak a legelvetemültebbek szánták el magukat. Előkészítettem a szükséges eszközöket, és faragni kezdtem. Elsőre lelkesen küzdött a ráspoly a kezemben, gondolván, hátha összejön első próbálkozásra is, emiatt igyekeztem precíz lenni. Ettől a pillanattól kezdve, egészen mostanáig már 6 db kis bogarat tartok a kezemben, ezeknek elkészítését és annak körülményeit, miértjét próbálom meg minél részletesebben elétek tárni..

Az én hadseregem, az igazi tavaszt várva..

 Első próbálkozásnak miért éppen ilyen apró csalikat választottam? 
  A válasz viszonylag egyszerű, a tavasz közeledtével egyre inkább érdekelni kezdett az UL pergetés, ehhez pedig kis csalikra volt szükségem, melyek többsége bogarakat imitál. Igaz, minél kisebb a felület, annál nagyobb a hibalehetőség, nos ezt nem vitatom! Viszont tudni illik, én szeretem "nagy" fába vágni a fejszét, ezért sem riadtam meg a méretektől.

Miből készültek?
A wobbler testet fenyőből készítettem, elsősorba azért mert jól megmunkálható, nagy felhajtóerővel, és viszonylag mégis ellenálló fáról beszélünk. Hangsúlyozom, én nem késsel faragtam a testeket, hanem először durva fareszelővel végeztem a nagyolásokat, majd egyre finomabb, mármár fémreszelőkkel a kezemben formáltam meg őket.

Alakul a forma..

Milyen formák alapján?
Mindenképp igyekeztem imitálni a hazánkban is megtalálható bogarakat, pl. darázs, cserebogár, rózsabogár stb. Ezek formai kivitelezését interneten kutatva is könnyedén elsajátíthatjuk kisebb-nagyobb odafigyeléssel.

   A testek megformálása után jött a drótozás, és a lapka méretre vágása. Ezeket a műveleteket ne hagyjuk későbbre, mert ellenőrzés nélkül nem tudhatjuk biztosan, hogy a lapka a megfelelő szögben áll, és a drótozásnak nem állja-e útját!
A drót rozsdamentes, saválló anyagból készült, ez elengedhetetlen momentum akkor, amikor egy wobbler drótozásáról beszélünk, hisz sokat fog vizet látni a mi termékünk.. Ha a drótozás, és a lapka is sikeresen a helyére került, akkor jöhet a ragasztás. Na igen, a lapkát persze távolítsuk el a testből, csak a drótozás legyen benne a vágásban!

Ragasztás után kb 24órát várjunk az anyagy elegyengetéséhez!
A ragasztót megszáradás után kicsi reszelőkkel alakítottam a formához.
Ha ezis megvan, akkor jöhetnek az utolsó simítások az első réteg festékig.
Ehhez 420-as csiszólópapírt ajánlok, mely a felületet kellően simává, egybefüggővé teszi.


Mivel, és hogyan fessünk?
Spray-vel fújtam le a testeket, 5-6 órára rá pedig jöhetett a pingálás, melyet kültéri akril fesékekkel végeztem el, ecsettel a kezemben. Először is kerítsünk egy megfelelő vastagságú drótot, melyre felakasztjuk a már félkész wobblerünket, ezután nitrohigítóban megáztatjuk. Ez azért szükséges, mert kitölti a megmaradt "szőröket", szálakat a fán..s ezt lelakkozva megkeményedik, mely egy utolsó, végleges finom csiszolás után, igen kemény, és sima réteget képez a wobbler testünkön. Ezek után jöhet az alapozó festés spray formátumban, mely elengedhetetlen, hisz az alapszínt nem szabad elsőként a natúr fára fújni!
A rétegek felhordása között 10percet minimum várjunk, nehogy megfollyon a festék! 
Alapozó réteget 1, az alapszínt 3,  a végén a lakkozást úgyszintén 3 rétegben kell felhordanunk, így a wobbler is kellő védelem alatt lesz, és a festék is átadja igazi színét.

Ecsettel végeztem a precíz műveleteket..

Festék arzenálom, a 6db wobblerhez szükség volt ekkora mennyiségre a kellő mennyiségű variáció lehetősége miatt!

A nekem már nagyon bevált VeryWell festékszórók jöhettek szóba, melyeknek teljes száradási ideje 4óra, ilyenkor porszárazzá válik a festék, de ahhoz, hogy teljesen kikeményedjen azt ajánlom, várjunk 24órát!
Az előbb említettem már, rétegek felhordása között várjunk 10-10 percet!
Az aprólékos szinezést, pingálást ecsettel végeztem, így tudtam javítani az esetleges hibáimon..és egyre élethűbb külsőt imitálni a wobblernek. A kültéri akrilfesték DecoArt Patio Paint néven elérhető. Ezt vékony rétegben kenjük fel, a már megszáradt alapszínre. Nagyon fontos, hogy ne vizezzük az ecsetet pingálás közben, különben híg lesz a festék, mely csúnya következményekkel járhat! Ha mindennel végeztünk, akkor legalább 2-3 napot adjunk a végleges száradásnak, 20-25 °C-os hőmérsékleten. Ja, persze a lakkozást csak a pingálás után, egy az egyben végezzük el, az említett 3réteg keretein belül! Több réteg esetén mégtöbbet kell várnunk a száradással, akár 4-5 napot is, mert minél jobban levan fedve a festék, annál nehezebben párolog az oldószer, ehhez pedig mégtöbb idő kell!

A terelőlapka..?
Csak miután vártam 2-3 napot, akkor nyúltam a festés óta először wobblereimhez, s vettem szemügyre komolyabban őket. A lapkát ekkor ragasztottam be, méghozzá Loctite Super Bond univerzális pillanatragasztóval. Öhm, nos igen, veszélyes művelet, nagy odafigyelést igényel, és egy kis hiba is végezhet szép lakkozásunkkal! Ezért csak ügyeskezűeknek ajánlom e gyors módszert. Elég egy cseppnyi, ide is, oda is, aztán helyezzük a lapkát a vágásba! Nincs sok időnk az igazgatásra, ezért igyekezzünk a lapkát minél pontosabban a helyére tenni, nehogy elbaltázzuk!

Horgok és karikák hol maradnak?
Sehol, említem is őket. A "darazsakhoz" 8-as horgokat, míg a "cserebogár" formákhoz 10-es horgok kerültek fel. A karikák kicsik, jó minőségűek. Akár a sarki boltban is beszerezhetők, 6-15 Ft között..

A wobblerek többségére 10-es Frenetic horgok kerültek fel.
Áttekintve wobblereimet, azt tudom mondani, hogy egész jól sikerültek, ahhoz képest, hogy kezdő vagyok ebben a témában! A siker titka talán a következetesség volt, melyet egy percre sem felejtettem el.

"Darazsak"
Ők a "darazsak", belőlük egyenlőre 3db készült..
 Fontos megemlítenem ezeknek a wobblereknek a vezetési technikáját, nagy folyásban lassan kell vezetni őket, ugyanis képesek túljátszani magukat, sőt, könnyű testük miatt akár ki is bukhatnak, ami azt eredményezi, hogy hamar a felszínre jönnek. Merülésük 0.5-1m között optimális a megfelelő vezetéshez. Ajánlatosabb őket lassú folyású, vagy álló vizen használni, ilyenkor tudják megmutatni igazi arcukat. Előfordulhat hogy becsúszik egy-két nagyobb hal ezeket a csalikat dobálva, hisz a bogarakat nem csak keszegek, domik eszik, de ez sem probléma, mivel a végigdrótozott test, erős horgokban végződik. Fontos ilyen kis csaliknál a megfelelő zsinór is, a dobótávolság érdekében 0.10-es fonott megfelelő lehet, ezzel akár 30-35m-e is elhajíthatjuk ezeket az apróságokat!

Kopi Hornet

Őt a Salmo Hornet-ről koppintottam, mélyre törő, kb 2g ólmot is tettem bele a megfelelő súly érdekében..
 Ezt a wobblert már nyugodtan használhatjuk nagy folyásban is, nem játsza túl magát, nem bukik fel, viszont akár 2-3m mélyen is vezethetjük!

A "cserebogarak"

Cserebogaram, és kék rózsabogaram kifejezetten felszíni csalik!
Őket is főleg jászozás esetén teszem a dobozba, mivel nagyon intenzív veretésük csábítóan hat a halakra, és a felszínhez közel, max 0.5m-es mélységben vezetendő csalikról van szó. Bennük kb 1.5-2g ólom van, mégis széles hasuknak köszönhetően oly finoman esnek a vízbe, mint egy bogár.

A felszínen aratnak..
..bizony szokatlan vendég a horgon!:)
Tökéletes akadás a szájban, ez a karikakeszeg sem szereti a rakós botot! ;)
Az időjáráson ugyan még nemigen látszik, de közelít a tavasz, melynek nagy reményekkel vágok neki a következő hónapokban. "Finom bot, vékony zsinór, kis csalik, nagy halak!" ..Ez lesz a mottóm egy darabig.

UL felszerelés tagjaként a bogár..:)
Ahogy enyhül az idő, egyre több bogár lesz a felszínen, egyre több halat csábítva oda..
Remélem sikerült hasznos információkat adnom az érdeklődőknek, és nekik is legalább ilyen sikeres munkát kívánok, de ne felejtsük el, itt a tavasz, irány a part!
Mindenkinek kívánok eredményes tavaszi horgászatokat, és sikeres munkákat a jövőben!
"Faragjon" és görbüljön nektek! :)

2013. március 15., péntek

Barkács

 Bélelt fakkok..

Titeket is zavar, ha a wobblereitek karcosak?..

Wobblereinkkel szép eredményeket érhetünk el, milyen jó is az, ha kedvenceink szép állapotban vannak, és nem kell azt választanunk: egyefene vegyünk egy újat.. Nyilván nem lehet százszázalékos biztonsággal azt állítani, hogy karcmentes a wobbler, de tehetünk az érdekében, hogy az a karc, minél ritkább legyen!
Elsősorban ugye magától értetődő, hogy úgy használjuk őket, ahogyan kell, nem ide oda dobálva köveken, húzva a homokban, hanem mégis némi "tiszteletet" megadva, saját örömünkre is, kicsit jobban odafigyelünk rájuk.

Tehát elsősorban figyeljünk oda wobblereinkre. A következő fontosabb momentum lehet, a szállítás.  Úgygondolom, és tapasztalataim is azt mutatják, hogy ilyenkor a dobozban rázkódva, nemkevés felületi sérülést okozhatunk nekik. Ezek elkerülése végett döntöttem úgy, hogy kibélelem a dobozt, azaz fakkokként egy polifoam tekercsből darabokat kivágva, méretre szabva, belehelyezem azt. 

Így mindjárt más! ;)

Megcsináltam az elsőt, aztán a másodikat, aztán a harmadikat..megéri!!!

Visszaköszön még ez az igénybe vett 20 perc, ami alatt elkészült, ha majd vége lesz a tilalmaknak! ;)
  Kitartás, hamarosan pergethetünk csukára, addig is, ahol tehetitek, nézzétek meg a domolykókat, jászokat, sügéreket!
Üdv! 

2013. március 7., csütörtök

"Üres percek.."

Merengés..
Nem egyszer bosszantott már az a tény, hogy nincs időm a horgászatra. Bár a vízpartra lejutok, sokszor csak gyors szemügyre vételre van időm, aztán loholnom kell tovább. Az élet állandó körforgásában, ahol sokan mondják: -"Az idő pénz!"..tudjunk megállni, és elgondolkozni azon, hogy számunkra mi a fontos!
Számomra a fontos, hogy minden percben, azt csinálhassam, ami a a javamra válik, segít, erősít, legyen ez bármi..Ne legyenek üres perceim, amik azzal a gondolattal foglalkoztatnak, hogy mit is kéne most csinálnom, hanem egyszerűen jöjjön magától, az a bizonyos vágy, ami elindítja azt a végeláthatlan boldogságérzetet, amire nálam leginkább a horgászat képes!
Bizony előfordul, hogy közbejön valami, ami nem teszi lehetővé azt, amit a legjobban szeretnénk csinálni, de áldozatot megéri hozni, azért, hogy értéke legyen annak a percnek, ami számunkra szabad.
Az hogy nem unatkozom, nem azt jelenti, hogy állandóan az élvezeteket habzsolom, csupán azt jelenti, hogy nincsenek üres perceim. Mondani szokás: -"Ami nem öl meg, az erősít..".
Engem ami képes lenne megölni, az például az unalom, amikor tétlenül, mint egy agyhalott fekszem a kanapén, és nem pihenek, nem olvasok, csak fekszem, nem tudom miért, meddig, csak fekszem..ez a pillanat kerülendő számomra, gondolom most sokan összekeverik a pihenést/lazítást az unalommal, szeretném tisztázni, pihenni kell, nem erről van szó!
Hogy miért pont a természet, vadvíz, halak a legkedvesebbek számomra?, nos..talán ezek állnak legközelebb hozzánk, és nem a különböző elektronikai tárgyak, bár kinekmi..lehetne bizonyára nyomós ellenérveket gyártani, elvégre a modern technikának köszönhetem e sorokat is..igaz!
A horgászat ősidők óta fennmaradt tevékenység, nem véletlen, hogy őseink annó, akkor ugyan mégcsak táplálékszerzés gyanánt is, de elfoglalták magukat. Mára a sztereotípiákkal ellentétben, sokkal több lett a horgászat, mint fogalom, nem csupán unalom űzés, a "pihent öregek" szórakozása, hanem életérzés, amit csak azok tudnak átélni, értékelni, akik egyszer már átélték! Persze nem mindenki született horgásznak, nemis erről vólna itt szó, hanem arról, hogy mindenkinek vannak saját, számára nélkülözhetetlen tevékenységek, amiket felkell bátran vállalni, és küzdeni értük, nehogy felemésszen minket a hétköznapok szürkesége..
Nos egy újabb érv amellett, hogy a természetben minden JÓ megtalálható. A táj, ami a szemünk elé tárul, milyen csodálatos, csak észre kell venni.. nyitott szemmel járva, természeti csodákra bukkanhatunk! Hogy is fogalmazzam, nem mindenki képes rá, hogy örüljön annak, amit lát a természetben, de valahol minden ember vonzódik a szépség iránt, a természetben pedig ott van a szépség, és ez kétségtelen!
Átélni a csodát, amit  mi képzeltünk el magunknak, s láttunk meg, igazi élmény..és bizony, számomra a horgászat egybefoglal mindent, ami létfontosságú!
Éppen ezért, amikor messze vagyunk a természettől, jusson eszünkbe, hogy valahol, mindig ott lapul egy kis apró csoda, ami plussz löketet adhat azokra a napokra, amik nélkülözést kívannak.

Az évszakok váltakozása során, elpusztul, majd újjászületik az élővilág..valahogy mi is így vagyunk, elbukunk, de képesek vagyunk felállni, és folytatni utunkat!

A boldogság mindenben ott van, csak rá kell találnunk, és nem azon sopánkodnunk, hogy mi milyen boldogtalanok vagyunk, mert amit teszünk, azzá válunk! Találja meg mindenki, ami számára a legfontosabb, és ha már megvan, akkor minden porcikájával azon az úton járjon, ami elvezeti a célhoz, a boldogsághoz, legyen ez bármi..
Fel a fejjel, és írány horgászni, itt a tavasz, minden megújul, új lehetőségek, tervek, már csak megkell valósítani őket! :)

2013. március 2., szombat

Bodorkázás

Tavaszi bodorkák

Komámmal előre megbeszéltünk egy tavaszi, kis öblös pecát, mondván, ott már csak eszik a keszeg. Mellesleg már kaptuk a hírt, hogy a keszeg bement az öblökbe. A hallottak alapján majdnem biztos volt, hogy fogunk. Az idő csodálatos, szikrázó napsütésben enyhe szél borzolta a víz felszínét. Természetesen match, és bolognai bottal céloztuk meg a halakat. Barátom már előbb leért mint én, felhívom, és kapom az infót, már van pár bodri, meg egy kárász..


   Valósággal forrt a víz a sok kicsitől. Lecuccoltam, beetettem pár kis gombóccal, aztán bevetettem a cájgot, és elkezdődött a peca.
Csontival próbálkoztam, és 14-es horoggal. Az előke 0.18-as, a főzsinór 0.20-as, nem a legmegfelelőbb kis halakhoz, de megteszi. Az uszót pöcögtetik az apróbbak, de rajta még nem veszett egysem, egészen addig amíg le nem vettem egy csontit a 4-ből. Csak bepofozta az első, egy tenyeres bodorka. -Nah, nemrossz kezdés!(mondtam)

Komám is fogdossa szinte dobásonként a bodorkákat, mondom is neki, hogy jó helyen van, bár ő ezt tudta nagyonjól!:)
Körülbelül kettő óra lehetett, amikor Laci úszója komótosan elindult oldalra, bevágott. -Megvan!(kiáltotta)
Na ez bizony nem rossz hal, egyből tört a mélybe, cikázott ide-oda. Kb egy percsem telt el, már a kezünkben volt a jó 50dkg-ás bodri.
A kiemelés pillanata..csak pilláztak a szemeink :)

Szép bodri, és büszke kifogója.:)
Szép, márciusi teríték Lacitól :)

Nagyon örültünk neki, ilyenkor tavasszal különösen szép teljesítmény egy ilyen bodorkát kipattintani a vízből!
Dobáltunk még jópárat, becsúszott meg pár szebbecske.
 Sötétedés előtt elmentek Laciék, én még maradtam. Beszórtam a maradék etetőanyagot, búzát, és vártam a kapást.
Megjöttek a vörösök..

Ahogy sötétedett, egyre inkább bíztam valami komolyabb halban, jött még pár vörös, mintha a bodorkák eltűntek volna.
Naplementés vörös :)
Az utolsó vörös aznap, kb 10db-ot fogtam még.
Megvártam míg lemegy a nap. Közvetlen az akadó tövébe dobtam, hátha. Az úszó egyszercsak eltűnt, kicsit lelassulva, de reagáltam. Erőteljes ellenállást tanúsított a hal, betört a bokorba, valahogy kiszedtem onnan nagy küzdelmek árán. A merítő sehol, 5-6 méterre tőlem. Felmászok érte, de már hiába, a zsinór elpattant. Mondtam a csunyát, demár nem segített! Bizony megtépett.

Segítség híján kétesélyes volt a dolog, a hal nyert! :/
-Sebaj, majd legközelebb! nyugtattam magam. 
Jó nap volt, elégedett voltam, habár részemről nem indult fényesen a halfogás, a végére azért kitettem magamért.
Kb. 20 bodorkát és vöröst fogtam, mentek vissza! Fontos, hogy mind fenékről jött!
Pakolás közben irigykedtem Laci szép bodorkái miatt, de lesz ez még ígyse! :)

Egyszerűen csodálatos hal! :)


Laci két tekintélyes méretű bodorkája. :)
Szép halak! :)

Nagyon bíztató kezdés volt, és még csak éppen tavaszodik, mi lesz itt nyáron?! :) Jókérdés, majd meglátjuk! ;)
Mindenkinek hasonló fogásokat, eredményes tavaszi pecát kívánok!

2013. február 20., szerda

Dunai márnák

Nyári/kora őszi márnázások..

Így tél végén visszaemlékezem a nyár szebb pillanataira, összegezni szeretném tapasztalataimat a márnázással kapcsolatban. Az elmúlt év nyara sokban különbözött az előtte lévőtől, bár ezt megszokhattuk az öreg Dunától. A halfogás korántsem indult olyan fényesen, mint azt vártam tavasszal, egy/két szebb hal jött csupán, a nagyobb csapatokat nem sikerült megtalálni..




        Április derekán kezdtem el újra kutatni a márna csapatokat, pásztázva a Kisdunát, úgyszintén a Nagydunát is. Igazán csak a tilalom után sikerült megtalálni komolyabb csapatot, június közepe táján.
Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés felmerülhet, ezeket megpróbálom tisztázni.

A nap melyik szakában?
Tapasztalataim azt mutatták, hogy tavasszal, amikor nagy a fehérje igénye a márnáknak (ilyenkor is becsúszhat pergetés közben), akkor a nappali órákban intenzívebben is lehet fogni, ha megtaláljuk őket. Ezzel ellentétben június vége felé, úgy alakult, hogy napközben csak elvétve sikerült fogni belőlük. Nyár közepén, és kora ősszel inkább az éjszakai/hajnali órákban lehet őket megfogni. 
Tavasszal a nappali órák eredményesebbek lehetnek..

Hol?
A helyválasztás az egyik legfontosabb a horgászataink során.
Nos mindenképp olyan helyet kell keresnünk, ami már intenzívebben folyik, tehát semmiképpen ne keressük állóvizen a márnát. A mederviszonyokat tekintve, mindenképpen érdemes a kavicsos, zátonyos, sokszor a sekélyebb részeket is vallatni. A töréseket is sokszor bújják a "marcik", de mindenképp intenzíven folyó vízterületet kedvelik a leginkább! Ez dunai viszonylatban pl. a Kisdunán lehet olyan 3-6 méteres mélységig.

Mivel?
Kezdjük a felszereléssel. Én feeder technikával vettem üldözőbe a márnákat már vagy 4éve..A legfontosabb tulajdonsága az érzékeny tűspicc, ami a kapást jelzi, másrészt a bot karakterisztikája, ami a fárasztást nagyon élvezetessé teszi. Fontos az is, hogy sűrűn gyűrűzött, ez nagy előnyünkre válik a fárasztások során, a bot minden porcikája görbül, sokszor a kettes márna nyélből görbíti a botot. A hossza a botnak nekem 3m60cm-es, ez se túl hosszú, se túl rörvid ahhoz, hogy jól tudjunk vele dobni(pl. fák alól..). Az orsó optimális mérete 3000-6000-es között elképzelhető, ennél nagyobb úgygondolom fölösleges. A zsinórt tekintve én monofilt használok, már rengetek gyártó készít külön a feeder technikában használatos zsinórokat. Főbb tulajdonságai, a nagy csomótűrő képesség, ás a szinte teljesen nyúlástalan keresztmetszet, ami a rezgőspicc hitelességéért szolgál. A horog választás már jóval tágabb körű, függ a feltűzendő csali méretétől,és a célba vett hal méretétől is. Én általában 8-as, 10-es horgokat használok, és fontos, hogy a horog öblös, hosszú szárú legyen. 
A csaliarzenált tekintve, a legcélszerűbb élőcsalikkal, mégpedig csontkukaccal, és gilisztával, esetleg nadállyal próbálkozni.

Hogyan?
Elengedhetetlen a csend, mert egy vödör leejtésével is elzavarhatjuk a helyrő a halakat. Apropó, a vödör kapcsán kezdeném is az etetőanyaggal. Figyeljünk arra, hogyha már ott vannak a környéken a halak, akkor ne gyúrjunk nagy gombócokat, mert annak csobbanása is zavaró hatással bírhat! Tartalmazzon élőanyagot pl. csontit, vágott gilisztát is, ezeket nagyon kedvelik! Az etetőanyag sokszor megduplázza a kapások számát, ha tudatosan végeztük az etetést.
etetőanyag gombócok..
A tavasz első márnája..jól látszik, hogy ő bizony mégcsak most tölti fel a pocakját.

A vízállás milyen befolyással bírhat a halfogás szempontjából?
A válasz viszonylag egyszerű, de mégsem..Általában áradásokban a halak, mint pl. a márna is, kijönnek az elárasztott területekre, feltúrják az iszapból a lárvákat, különböző férgeket. Ilyenkor semmiképp ne a medret célozzuk meg, hanem a partmenti területeket, kb 10m-erre a víz szélétől. 
Persze áradásban is megvannak a halak napmintnap bejárt útvonalai, ezeket érdemes figyelni, hogy mikor, és mitől változhat meg!
Kisvíznél, amikor már jóideje nem emelkedett a vízszint, akkor érdemes minél messzeb dobni a meder felé, ilyenkor visszahúzódnak.
Nem utolsósarban a víz minősege is elengedhetetlen szempont, a horgászatot tekintve. Áradó, piszkos víznél a hal ugyan kevesebbet lát, de pl. a márna bajuszszálai segítségével könnyedén feltérképezi a meder alját, ilyenkor erősebb, vehemensebb kapásokat tapasztalhatunk, mivel a hal minél hamarabb magáénak akarja tudni a táplálékot.

Áradásban fogott márna csontival..háttérben a zavaros víz. (ő is a mederből jött)
2-es márna nappal!


A körülmények nagyban befolyásolhatják sikerességünket, rengeteg rossz tényező zavarhatja meg horgászatunkat. Ilyenkor sem szabad elcsüggednünk, ha nincs kapás, az adott hely minden bizonnyal "lakatlan", vagy nem eszik a hal, nyugodtan válasszunk másik szakaszt! Nem egyszer volt már, hogy a jól bevált helyek, ahol ritkán betlizni, ott is kapás nélkül úsztuk meg a front miatt. Persze ez nem azt jelenti, ha továbbállunk akkor majd máshol fogunk, viszont érdemes próbálkozni! 

Éjszakai órák..
Előszöris, ha nem ismerjük az adott vízterületet, akkor még napnyugta előtt próbáljunk meg lejutni a partra, mert így még kényelmesen szemügyre vehetjük a szakaszt!
Ilyenkor csak jókat érez az ember, ha besötétedik, akkor pedig ne felejtsük bámulni a botspiccet!:)
Ha a szakaszt ismerjük, elég lejutnunk 8-9órára, ilyenkor még a csapat fölöttünk jár, talán a befolyónál, viszont lesz időnk előpakolni, és időben bevetésre készen leszünk!:) A kapások várható időtartama 10órától egészen hajnali 2-3ig is elhúzódhat, attól függ, hogy a márna raj, milyen, és mennyi táplálékot talál a horgászhelyünkön. Érdemes figyelni arra is, hogyha nincs kapásunk, akkor a folyásiránnyal egyező irányba mennyünk kicsit lejjebb, mert a halak szokásos vonulása kicsit gyorsabban lezajlott, és már lentebbi szakaszon járnak. Sokszor előfördult már, hogy a befolyóhoz közelebb hamarabb volt kapásunk, míg tőle távolabb éjfél körül számíthattunk kapásra. Ez egyértelműen mutatja, hogy a raj szokásos vonulási utvonalait járja be az éjszaka folyamán. Bejönnek a Nagydunáról, leírnak egy kört a Kisdunán, és már mennek is vissza "pihizni".
Ezek a gyönyörű dévérek éjszakai márnázás során akadtak horogra..(mind 1.5kg felett)

Nappali órák..
Nappal számos keszegfaj becsúszhat a célhalunk mellé, ezt szelektálni tudjuk részben a horog és a csali méretével.

Ez a "lapátdévér" csonticsokornak nem tudott ellenállni..


Ívásra kész közel 2kg-os dévér pikkelyei :)
Egy szebbecske dévér márnázás közben
Rengetek kisebb keszeg jelentkezik a nappali márnázások során!
Ilyenkor sokkal több kapásunk lehet, viszont megnő a fogható halfajok száma, főleg a fehérhalé.

A halászat..
Na igen. Azthiszem a legtöbb vadvizen horgászó sporttárs örülne a halászat megszűnésének természetes vizeinken.
Hogyan befolyásolja a rendszeres halászat a mi esélyeinket?! ..Egyértelmű válasz, egyre kevesebb hal, egyre kisebb esély..stb. Nos ha nálunk jár a halászbá, általában egy 2hétre eltűnnek a halak. Ez is nehezíti dolgunkat, de ne csüggedjünk, lesz ez még ígyse!

A Duna örök változó, sosem tudhatjuk igazán, hogy ami tegnap jó volt, az jólesz-e holnap is, de mégis segíthet, ha az alapszabályokat betartjuk, és nyitottszemmel járunk.

Íme 2012-es márna rekordom, a kitartás eredménye!:) (3.12kg)



A 2012-es dévér rekordom pedig közel 2kg..

        A küzdeni tudás nagy erény, mi horgászok talán ezért is tudunk kitartóbbak lenni a hétköznapi életben is..sok akadály lehet a halfogás előtt, de ha igazán átérezzük a miértjét az egésznek, talán nem is mindig csak a nagyfogásra vágyunk, hanem arra a bizonyos életérzésre. Viszont ha nemlennének halak, azthiszem nemsokminden húzna le a partra a természeten kívül, mondjuk éjnekidején!:)
Hiszem, és remélem, hogy ez az év jobb lesz mint a tavalyi,(talán ezzel mindenki így van) a tavaszt már nagyon várom, tele ötletekkel, célokkal. Mindenkinek kívánok eredményes tavaszi márnázásokat, vagy éppen valami teljesen más jó fogást!